HU   EN   DE   SK   CZ   HR   FR   ES   PL   SE   RO   RU  
HU   EN   DE   SK   CZ   HR   FR   ES   PL   SE   RO   RU  
 
Zeolitokról
Tokaj-hegyalja bányavidéke
  • www.zeomineralproduct.com
  • www.zeomineralproduct.com
  • www.zeomineralproduct.com
  • www.zeomineralproduct.com


A Tokaji-hegység, amely Szerencs-Sátoraljaújhely-Gönc háromszögben észak-kelet, dél-nyugat csapású láncként emelkedik a magyar Alföld és Kárpátok hegykoszorúja határán, sok minden tekintetében komplex, de egységes természeti táj. Hordozza nem csak a földkéreg, de a rajta élő állat, növény és az emberek keveredését, hibridizációját is. A hegység a Kárpátok és az Alföld határán különleges, mély szerkezeti törésvonal által létrehozott vulkanizmus termékeként, mintegy 11-13 millió évvel ezelőtt jött létre. Kőzetei magában foglalják a földkéreg felső 6-10 km vastagságú részének anyagait. Ez a különleges összetétel és a hegység szegélyi morfológiai helyzet az, amely az Alföld szegélyét, az ún. Tokaji-hegységet minden tekintetben a hazai országterület különleges részévé avatja. Növény-földrajzi szempontból a diófa valamint a területre egyedien jellemző őshonos cserjenövényként a szőlő, kökény, csipke és galagonya érdemi, gazdasági elterjedésének határa a hegység szegélyéhez kötődik.

A hegységben lezajlódó utóvulkáni folyamatok 13 ásványi nyersanyag 26 változatát hozták létre a vidéken. Ezek bányászatilag könnyen hozzáférhető lelőhelyei a dél, dél-kelet felé nyitott morfológiai félmedencékben bukkannak elő könnyen bányászható helyszíneken, és adják meg mintegy fél milliárd tonna ásványi vagyonnal a hegység bányászatának mai és jövőbeli alapjait. A hegység területe az emberré válástól napjainkig anyagok, nyersanyagok tekintetében döntő szerepet játszott a Kárpát-medence gazdasági fejlődésének folyamataiban. Az ősember innen, a 13 millió éves hévforrások limnokvarcitjából nyerte szerszámai anyagát, mint arról az őskori leletek tanúskodnak. Az őskori leletek vonatkozásában jelentős még a hegység okkerföldje is. Az obszidián pedig a pattintott kőkorszakban nyílhegyként került az ember szolgálatába. A középkor az ásványi anyagok közül a kovásodott vulkanitokat, pl. malomkövet vette használatba.

A középkor végén Rákóczi fejedelem iparosa, Thomas Hutnik a vulkáni üvegre, a perlitre alapozottan fejlesztette ki elsőnek a világon a perlit alapú üveggyártást, melynek borospalack termékei jól kapcsolódtak az időközben nagyot fejlődött szőlőtermesztéshez is. A vulkanogén anyagból rakott korszerű hegyaljai vályog pedig megvetette a sárospataki, a gönci és a hollóházi fazekasság alapjait.

Az újkorban a trianoni határok megvonásával Magyarország központi részére szorult Kárpát-medencei mérnökök, szakemberek fellendítették az olyan különleges ásványi anyagok bányászatát, amelyek másutt az ország területén nem voltak bányászhatóak, vagy nem voltak elegendő mennyiségűek. Ekkor lépett be a nyersanyagok sorába a bentonit, amelyet eredetileg az amerikai Ford Benton előtt esztonitnak nevezett a szakirodalom, majd reneszánsza kezdődött a kerámiai nyersanyagoknak és fellendült az útépítéssel kapcsolatos kőbányászat is.

A II. Világháború után a nehézipar politikailag is támogatott fejlesztésével került sor a tokaj-hegyaljai tűzálló agyagra, kálitufára és élte reneszánszát a korábban obszidiánban, borosüveg iparban gyökerező, immáron építőanyaggá vált perlit is. Külön érdekessége a területnek, hogy ezen ásványi anyagok lelőhelyei az említett szőlőövezet zónájához kapcsolódnak, ezzel is jelezve, hogy a jó minőségű bortermő terület is a nyomelemekben gazdag vulkanikus területeket igényli.

Az ember, mint az ásványi nyersanyagok legfőbb felhasználója, a felsoroltakon kívül ősidők óta folyamatosan használja, alkalmazza, a hegység természetes ásványi anyagait építőipari célokra. István király korában, a templomépítésben, később a nagyobb városok középületeinek építésében, a XX. század végén pedig a fejlődő helyi lakásépítésben kaptak szerepet Tokaj-Hegyalja vulkáni tufa eredetű építőanyagai.

Az elmúlt század utolsó évtizedeiben az ásványi anyagok talajra, növényre, állatra és emberre gyakorolt hatásai kaptak különös szerepet az ipar és a fokozódó népsűrűség által jellemzett településeken. Napjainkban mintegy 150 -féle ásványi termék szolgálja a talajjavítás és növényvédelem, valamint az állattenyésztés, és nem utolsó sorban az egészséges emberi élet érdekeit. Így a Tokaji-hegység területe az északról származó lengyel, szlovák, valamit a keletről eredő ruszin, orosz és ukrán bevándorlókkal, valamint a nyugatról származó svábokkal és a korábban betelepült ősmagyar lakossággal a Kárpát-medence egyik sajátos, népességileg hibridizált területének rangjára emelkedett. A különleges ásványi, növényi világot tehát így kiegészítette a történelmi fejlődés embercsoportjainak helyi hibridizálódása is. Nem mai, hanem ősi népi megfigyelés, hogy a hibridek mindig ellenállóbbak, mindig jobban tudnak alkalmazkodni a körülményekhez, mint a homogén fajták.

Tokaj - Hegyalja különleges kőzete a Zeolitos riolittufa. A kőzet 13 milló éves savanyú explóziós vulkanizmus mállási eredménye. Ásványi nyersanyag rangra az 50-es években mint cementipari alapanyag, később a 70-es években mint bionyomelemekben gazdag ásványokat tartalmazó kőzet került.

A felismerés helyi értéket jelzi, hogy a világon az első Zeolit - konferencia megtartására Mádon került sor 1978-ban amerikai, japán, szlovák, bolgár valamint orosz professzorok bevonásával. A konferencián az MTA akkori képviselői, valamint a kutatásokban részt vevő állatorvosok, geológusok és magyarországi orvosok vettek részt, a világ minden tájára hírül víve az itteni kutatások eredményeit.

A riolittufa a földkéreg legfelső vulkáni terméke. A zeolitos riolittufa epigenetikus hatásra képződik a savanyú explóziós mediterrán, vagy pacifikus magmaprovinciák termékeként mint alumoszilikátos közetanyag. Keletkezése különleges körülményeket igényel, összetételi tisztasága pedig nagymértékben lelőhely-specifikus.

Társaságunk 4 zeolitbányával rendelkezik amelyek alkalmasak enterális gyógyporok valamint dermatológiai paszták, krémek stb gyártásához. A zeolitos kőzet előfordulásonként változó tulajdonságú és összetételű. Ezért készítményeink gyártásához használt közet-alapanyagokat célorientáltan, a felhasználási terület figyelembe vételével valamint a célzott egészségügyi hatás eredményessége szempontjai alapján választjuk ki. A zeolitok néhány hasznos tulajdonságát az alábbiakban foglaljuk össze:

Biogén gázadszorpció:
A természetes zeolitásványok sajátos belső szerkezete alkalmas CO2, NH3, H2S, SO2 és H2O molekulák gyors, reverzibilis adszorpciójára. Így pl. 1 g megfelelően kezelt zeolittartalmú őrlemény közel 1 dl normál állapotú ammóniát képes adszorbeálni. Ioncsere: A belső pórustér elektrosztatikailag kiegyenlítetlen. Kationjai a kationok affinitási rendjében kicserélhetők. Ezáltal részt vehetnek az élő szervezetek anyagcseréjében, növényeknél a gyökérszőrök, az állatvilágban az emésztőrendszer felületén járulnak hozzá a sejtek, szövetek ioncseréjéhez.

Bacterioszorbencia:
Egyes patogén baktériumfajok rendkívüli erősen kötődnek a zeolitszerke-zetekhez. Így pl. a zeolitszuszpenzió alkalmas staphylococcus vagy E-coli baktériumállományok embrionálódásának gátlására, koncentrációjának csökkentésére. Ilyen vonatkozásban kapnak szerepet a természetes zeolitok nemcsak az iparszerű állattenyésztés, de emberi egészségügy aktuális problémáinak megoldásához is. A szorbencia mellett egyes baktériumok sejtmembránján a zeolitok ioncseréje membránzavart okoz. A membránzavar gátolja a baktériumok pl. meningococcus, streptococcus embrionálódását. A természetes zeolitok így új szelektív fertőtlenítési lehetőségeket hordoznak.

Antiparasiticus hatás:
Egyes paraziták szaporítósejtjei, oocystái, zeolitkristályokkal érintkezve ugyancsak membrán-zavart szenvednek el a sejtfalon. A paraziták szaporítósejtjei néhány órás zeolitos kezelés után nem embrionálódnak, majd elpusztulnak. – Vegyi, testidegen anyagok nélküli állat és humánegész-ségügyi problémák sorának megoldása kínálkozik tehát természetes zeolitokkal.

Bio-koherencia:
A zeolitok, mint alacsony nyomáson és hőmérsékleten képződő ásványi rendszerek, az élet keletkezésének és törzsfejlődésének anyagi velejárója, szükségszerű részei a földi élő anyag környezetének. Az élő szervezetek baktériumflórája rezisztens a zeolit ásványokra. Ezek az anyagok az élő szervezetekbe, azok rendszereibe károsodás nélkül bevihetők. Ez a tulajdonság nemcsak testkoherens hordozóanyag rangra, de egyenesen gyógyszeripari, élelmiszeripari alkalmazásra jelölik a természetes zeolitásvá-nyokat.

Bio-, nyom-, ritkaelem-tartalom:
A zeolitok mellett szükségszerűen jelenlevő savanyú vulkáni üveg egész sorozat biológiailag fontos nyomelemet hordoz. Ezek az élőszervezetek számára fontos elemek a zeolitos kőzetekből felvehetőek. Íz-, zamatanyagok kialakítása, s az idegrendszer nyomelemes hiánybetegségeinek kezelése egyaránt alapozhat erre a tulajdonságra.

Egészségmegőrző, szépségápolási termékeink gyártása szempontjából elengedhetetlenül fontosak limnikus genetikájú agyagásvány előfordulásaink. A kaolin, illit és bentonit előfordulásaink utóvulkáni működés eredményeként szubakvatikus felhalmozódású savanyú vulkáni kőzetanyag iszapmálladékaként jöttek létre. Élettani szempontból az agyagásványok laza szilikátszerkezete, az ehhez kapcsolódó hidroxidgyök valamint szilikátrétegek közötti gyengén kötött kationok játszanak fontos szerepet.

A Mád környéki zeolitok és agyagásványok felhasználásával dermatológiai paszták, radírok, krémek, tusfürdők, valamint különleges fogkrémek és enterális gyógyporok készíthetők. Különleges készítményeinkkel az élet keletkezésénél jelenlévő ásványokat a mai modern ember szolgálatába állítjuk.

Dr. Mátyás Ernő gondolataiból összeállítva 2014-ben.